Ma már senkinek se meglepő az, hogy a rendszeres fizikai aktivitás nagyon sok előnnyel jár, mint például a jobb mentális állapot, erősebb gondolkodási/értelmezési funkciók, hosszabb élet és kevesebb krónikus betegség. A közegészségügyi irányelvek szerint az egészség megőrzése érdekében javasolt hetente 150 percnyi mérsékelt, vagy 75 perc erőteljes intenzitású mozgást végezni. Viszont nehéz megállapítani, hogy kinek, mennyi testedzés lenne az ideális, mivel nem lehet elvonatkoztatni a kortól, edzettségi szinttől, esetleges nehezítő tényezőktől, mint például a túlsúly, dohányzás vagy az alkoholfogyasztás. Egy igen friss tanulmány szerint azonban nem szabad túlgondolkozni a mozgást, mivel akármennyit is sikerül kihoznunk magunkból, mindenképp javulnak az esélyeink a jobb és hosszabb egészséges életre.

Az egyik leggyakrabban végzett mozgásforma, főleg idősek körében a gyaloglás, mégis most először sikerült megvizsgálni, és számokban is kimutatni ennek a mozgásnak az egészségre gyakorolt jótékony hatását. Amerikai kutatók közel 140 000 60-80 év közötti embert figyeltek meg egészen 13 éven keresztül, és azt az eredményt kapták, hogy a mozgásban gazdag életforma jelentősen növeli a minőségi élettartamot.

De mennyi az ideális gyaloglás? Úgy tűnik, minél több, annál jobb, de a legkevesebb erőfeszítés is sokkal többet ér, mint a feladás.

Azok a nők és férfiak, akik gyalogoltak, de nem érték el a korábban említett optimális mozgásmennyiséget – hasonlóan a sokat mozgókhoz – hosszabb és egészségesebb életet tudhatnak magukénak. Azt találták, hogy a teljesen mozgás nélkül élők elhalálozása jelentősen nagyobb mértékű volt, mint azoké, akik bár jóval elmaradtak az optimális gyaloglás mennyiségétől, mégis rendszeresen jelen volt életükben a fizikai aktivitás.

Azok, akik nem végeztek semmilyen fizikai gyakorlatot, 26%-al nagyobb valószínűséggel vesztették életüket a 13 éves periódus alatt, mint azok, akik kevesebb, mint két órát, de legalább rendszeresen gyalogoltak. Azok, akik heti 2,5-5 órát gyalogoltak, tehát a javasolt mennyiségben gyalogoltak, 30%-al kisebb valószínűséggel szenvedtek légzőrendszert érintő betegségben, és 9%-al volt kisebb esélyük végzetes kimenetelű, rákos megbetegedésre.

Az eredmények azt mutatják, hogy sohasem késő elkezdeni mozogni még akkor is, ha tisztában vagyunk azzal, hogy nem tudunk sokszor vagy huzamos ideig gyalogolni. A szervezet számára nem az a fontos, hogy erőltetett vagy erőn feletti mennyiségben aktivizáljuk magunkat, hanem, hogy agyunk érzékelje a szándékot, testünk pedig képes legyen megújulni.

Olyan nincs, hogy : “jó, de…”

Ha egészségünkről van szó, nem szabad kifogásokat keresni. Nincs olyan, hogy “Jó, de én dohányzom.”, “OK, de ennyi túlsúllyal nem lehet.”, vagy “Rendben, de nincs időm rá.”. A 13 éves vizsgálatot végző kutatók figyelembe vették a nehezítő tényezőket is, mint az alkohol, cigaretta és túlsúly, és a hosszabb életre való esély még ezek mellett is nagyobb, ha van rendszeres mozgás, mint ha nincs. A dohányzást ha erősen javasolt is, mégis nehezebb abbahagyni, mint felkelni a fotelből, és elkezdeni gyalogolni. Először 10 percet, majd 15-öt, és mindig csak annyit, amennyire képesek vagyunk. Ezzel pedig javulnak az esélyeink a minőségi és hosszú életre.

A gyaloglás az egyik legtökéletesebb edzésforma akár fiatalabbaknak, akár időseknek, mivel nem kerül pénzbe, nem igényel speciális felszerelést, és lehet végezni akár társaságban, ami érzelmileg és társas kapcsolatok kialakításában is igen jótékony lehet.

Forrás: www.7koznapi.blog.hu

Hasznosnak találtad?

Értékeld a cikket!

Átlagos érték / 5. Szavazatok száma:

Örülünk, hogy értékesnek találtad!

Több hasznos tartalomért kövess bennünket a Facebookon is!